Tóth Csaba:
Charlie Kirk halálára
Az egész világ felbolydult Charlie Kirk republikánus aktivista halálának hírére. Ha természetes módon, végelgyengülésben halt volna meg, halála nem lett volna akkora hírérték, mint amekkorára az a bizonyos gyilkos indulat duzzasztotta.
Gyilkos indulatról, gyűlöletről beszélek, mert Charlie Kirk életét egy olyan fegyverből származó puskagolyó oltotta ki, melyet egy gyűlölettől elvakult ember lőtt ki.
De mit tett Charlie Kirk, hogy bárkiből is ilyen vak gyűlöletet, gyilkos indulatot váltson ki?
 Kirk nem csak egy aktivista volt, hanem hívő ember is, aki a nézeteivel igyekezett mindenkit megszólítani, mindenkit az isteni szeretet, az egyetemes értékek felé vezetni. Nem bírált senkit, hanem még a vele ellentétes nézeteket valló emberekkel is szót akart érteni.
A máskor lázadó fiatalokat is megérintette, akik szívesen, nyitott lélekkel hallgatták előadásait. Egy ilyen alkalommal ölte meg őt a feléje áradó gyűlölet fegyvere.
Gyászba borult a konzervatív nézeteket, keresztény hitet valló világ. Ki-ki vérmérséklete szerint fejezte ki együttérzését a gyászolókkal, követelt igazságot a néhai Charlie Kirk számára a hatóságoktól.
Ugyanakkor örömködött, gúnyolódott, örömködik és gúnyolódik a világ, magát szabadnak, liberálisnak mondó része. Megint meghalt egy gyűlölt ellenségük, fogynak a gyűlölt konzervatívok és keresztények. Így van ez az Amerikai Egyesült Államokban, így van Európában, az Európai Unióban, és így van ez Magyarországon is.
Szemükben a más nézeteket valló, a keresztény hitet és értéket képviselő embereknek nincs helye a földön. Ezért el kell takarítani őket a föld színéről! Ennek eleget téve még az erőszaktól sem riadnak vissza. Számukra semmi sem szent. Még annak az embernek az élete sem, aki nem úgy gondolkodik, ahogyan ők.
Mit mond Jézus a Jn 15,18–19-ben?
„Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ.”
Bizony, gyűlöli a világ azokat, akik nem a világ nézetét követik, akik nem tagozódnak be a világ rendjébe, abba a rendbe, amit a világ tart rendnek és nem Isten. A világ rendje az igazság rendje és nem az Irgalom rendje.
Természetesen a világ igazsága nem azonos azzal az igazsággal, amivel Jézus azonosította magát. Bármennyire is fájdalmas egy Jézusban hívő számára, ha szívében békét akar, bizony csak ahhoz az igazsághoz igazodhat, amelyről Jézus így beszélt:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus.
– Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.
(Jn 14,6)
Ezzel pedig óhatatlanul szembekerül a világ hatalmasaival és szolgáival, akik úgy tekintenek rá, mint egy betolakodóra, parazitára, kártevőre. A konkoly a búzát nevezi konkolynak. Magukat igaznak és jónak mondják, s minden mást gonosznak, amit el kell pusztítani.
A világ nem tud és nem is akar jézusi módon gondolkodni. Döntéseiben és tetteiben a maga természete szerint viselkedik. Csak egyetlen eszköz létezik számára, ha végleg meg akar szabadulni azoktól, akik nem hajlandók az általa meghatározott értékrendnek alávetni magukat. Az erőszak.
Ezért természetes reakció a részéről, amikor örömmámorban tör ki, ha egy ellenségtől sikerül megszabadulnia. Igen, ellenség. Nem ellenfél, hanem ellenség, ezért nem jár neki a tisztességes eljárás sem a bíróságon, sem az üzleti életben, sem a magánéletben.
A világ nem szereti az ellenségeit. A világ önmagát sem szereti. Nem azért, mert nem akarja, hanem azért, mert nem tudja. De mert nem tudja, ezért nem is akarja. A világ csak az erőszak nyelvén ért, ez a mozgatórugója. Nem tűr meg más véleményt a sajátján kívül, nem tűri meg azokat, akiken nem uralkodhat. Azokat sem becsüli sokra, akiken uralkodik.
A világ hatalmának az alapja a félelem. Fél azoktól, akiken uralkodik, ezért félelemben tartja azokat, akiken uralkodik. Azokat, akiket nem tud megrettenteni, a maga természetéből adódóan megöli, s győzelmi tort ül fölöttük.
Nem csak Jézus híveit, de minden jó érzésű embert megbotránkoztat ez a magatartás, mégis van rá mód, hogy a világ bármely konzervatív vagy keresztény ember halála feletti örömködésének vitorlájából kifogjuk a szelet. Jézus ugyanis az örök életet ígéri azoknak, akik kitartanak mellette:
„Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet.”
(Mk 10,29-30)
A világ örömködik, pedig sírnia kellene, mert csak a maga sírját ássa, a maga poklát teremti meg embertelen természetével. S a keresztény világ sír most, pedig örvendeznie kellene, mert beteljesedik Jézus ígérete. Charlie Kirk immár az örök élet részese.
Sorsát senki nem kerülheti el.
„Azért mondja az Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök nekik, de közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek.”
(Lk 11,49)
A világ nem sokat változott az elmúlt kétezer évben. A technika modern ugyan, de az ember ugyanazon az úton jár, mint Jézus idejében, vagy mint azelőtt. Így, ahogy Jézus nem kerülhette el a maga keresztjét, Charlie Kirk sem az övét.
Bár Jézus előre látta végzetét a Golgotán, és ennek ismeretében teljesítette a mennyei Atya akaratát, amellyel teljes mértékben egy volt, vajon Kirk tudatában volt, hogy milyen sors vár rá, ha továbbra is kitart a hite, a gondolkodásmódja mellett? Számított rá, hogy akár meg is ölhetik érte?
Az nagyon is elképzelhető, hogy felmerült benne, hogy megölhetik azért, amit tesz, de talán nem tudatosult benne olyan mélyen, mint Jézusban annak idején. Mint ahogy egyikünkben sem tudatosul igazán, hogy mindez velünk is megtörténhet. Még ha Jézus nevében, szándékával egyezően is cselekszik valaki, bízik benne, hogy elkerülheti az efféle drámai sorsot.
Igaz ugyan, hogy nem mindenkit ölnek meg azért, mert keresztény, bár a magát liberálisnak és szabadnak nevező világ eltökélt szándéka, hogy megszabaduljon a keresztényektől, az üldöztetéseket gyakorlatilag senki nem kerülheti el. Ez a minimum.
Charlie Kirk esélyt sem kapott álláspontja megvédésére egy esetleges bíróságon, egyszerűen lemészárolták. De mit is mondhatott volna azon kívül, mint amit máskor mondott? Jézusnak megadták a lehetőséget, de neki sem volt más mondanivalója elítélőinek, bántalmazóinak, minthogy megkérdezze:
Jézus csak ennyit mondott: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?”
(Jn 18,23)
Érdemi beszélgetés csak Pilátus előtti kihallgatásán folyt. Sem Heródes Antipás negyedes fejedelmet nem méltatta szóra, sem a zsidó főtanács előtt nem védte magát. Kérdezzék azokat, akik őt hallgatták.
Az ítélet mind Jézus, mind Kirk esetében előre megvolt írva, s ennek megfelelően végre is hajtották. Az eredmény mégis nemvárt fordulatot hozott.
Jézus halálakor pánik uralkodott el a tanítványokon, feltámadása azonban nem csak reményt hozott a lelkükbe, hanem meg is újította hitüket, erővel töltötte be őket, s a pünkösdi Szentlélek kiáradása elindította őket küldetésük beteljesítésére.
Charlie Kirk kegyetlen kivégzése is megdöbbentette a keresztény világot, megbotránkoztatta az embereket. Mégis jó és bő gyümölcsöt hozott azokban, akik ismerték és szerették őt. Nem megbénította őket, nem megrémítette őket az, ami történt. A gyász, a mélységes fájdalom ellenére nem csak talpra álltak, hanem még elszántabban hirdetik azt az igazságot, amelyet mindenki csak Jézustól vehet át, s amely egyedüliként képes szabaddá tenni és valódi szívbékét adni az embernek.
A gyáván meghunyászkodó keresztény, nem keresztény. A Gonosz sok áldozatot követel azoktól, akik hűek maradnak Jézushoz. Sok elhivatott lélek vére hullik még ebben a küzdelemben, de csak az állhatatos hit, a jézusi szeretetből fakadó tanúbizonyság képes legyőzni a gonoszt, a sötétséget.
A küzdelmet nem a Gonosz ellen, nem a sötétség ellen kell megvívnunk, hanem csupán a fényt, a világosságot kell terjesztenünk, s akkor a sötétség meghátrál. Minden Isten Fényéből születik és létezik, ezért az Igazság, amely Isten Világossága, mindenkor győzedelmeskedik.
Senki és semmi nem kerülhet Isten fölébe, még a Gonosz sem, mert a Gonosz is csak egy teremtmény a sok közül, aki elrontotta a maga fényét. Teremtmény pedig soha nem kerülhet Isten fölé. Jézus kiszolgáltatott helyzetben volt a Gonosszal szemben, amikor elfogták és a halálba küldték, de soha egyetlen pillanatig sem volt neki alárendelt, akaratban. Azzal, hogy odaadta az életét, Jézus legyőzte a halált, legyőzte a sötétséget.
Bárki, bármit tesz, Istené a Hatalom és a Dicsőség!
Charlie Kirk vértanúsága pedig bátorítson minden keresztény, Jézusban hívő lelket a tanúságtevésben a világ előtt.
|