MI ATYÁNK

Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te Neved,
Jöjjön el a Te Országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a Mennyben, úgy a Földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
És bocsásd meg a mi vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátjuk az ellenünk vétkezőknek,
És ne vígy minket a kísértésbe,
De szabadíts meg a Gonosztól,
Mert tiéd az Ország, a Hatalom és a Dicsőség,
Mindörökké!
Ámen.

Tóth T. Csaba:

Az Én Miatyánkom

Én édes Istenem, dicsőség és hála Néked,
hogy megteremtettél engem!
Boldog vagyok, hogy Örökkévaló,
Szerető Atyámnak nevezhetlek!
Te vetetted el a magot,
hogy gyümölcsöt termő, zöldellő fává növekedjem,
Te lehelted belém Lelked,
hogy Te bennem, s én Benned éljek.
Érezzem szereteted, és én is Hozzád, hasonlatos legyek.
Áldott a Te neved, mert Te vagy a Végtelen Szeretet,
Ki Szellemed erejét adtad nekem,
hogy Téged felismerjelek, és olyanná formálsz engem,
kinek-magának is szent az, mit Te magad is szentnek nevezel.
Áraszd rám Uram, a Te Szent Lelkedet,
hogy átjárja a Fény, egész lényemet,
és bennem a Te Országod, végre megszülethessen!
Vedd el tőlem Uram, önző akaratom,
életemet Néked visszaadom.
Szabadságot adtál nekem,
de szabad, én csak Veled lehetek.
Látni, és fáklyaként hordozni a fényt, oly annyira vágyom,
Mégis fátyol fedi el, szemem elől a valóságot.
Hogyan is lehetne tiszta Nélküled, csupán az én akaratom.
Csak, ha az, amit Te akarsz, én is azt akarom.
Szabadnak lenni, annyi, mint Téged szeretni,
és testestül-lelkestül, amint egy teremtmény csak lehet,
Véled egynek lenni, tenni a jót, és Érted élni.
Te Uram, nem hagysz magamra,
mint egyetlened, óvod fiadat.
Táplálsz étellel-itallal, hogy testem el ne satnyuljon,
hogy Érted cselekedni bírjon.
Ráadásként eledelül és hűs forrásvízként
Lelkedet lelkemnek adod, s lelkemnek éhét, és szomját oltod,
hogy a tűz, melyet bennem gyújtottál, soha ki ne aludjon.
Te tanítasz engem a szépre, a jóra, a soha nem szűnő irgalomra.
Hova is futnék, szomorúságomban,
vagy ha bűnbánat emészt, mint Tehozzád, bocsánatért.
De veled osztom meg legbensőbb titkom, vagy, ha nagy öröm ér.
Te őrzöd lépteim, hogy lábam kőbe ne üssem,
s felhő, ha rám borul, vagy ha káprázat vakítja el szemem,
Te fogod a kezem, és Te mutatsz utat, az igazi fénybe.
Te szabadítasz meg Uram, mikor a kígyó mérge a porba sújt,
és farkasok gonosz dühe, vicsorogva reám tolul.  
Hozzád futok Uram, mint atyjához a gyermek,
hogy Teremtője ölén boldogan megpihenjék,
és Angyalokkal zengem, áldom Szent neved, örökkön-örökké!
Ámen

A "MI ATYÁNK" arámi nyelven

Ahogyan Jézus imádkozhatta