Utolsó Idők Evangéliuma

Honlap-menü
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Világvége
Jézus jövendölése a Világ végéről

 

A világ pusztulása és annak előjelei mindig foglalkoztatták az emberiséget. Így volt ez Jézus előtt, Jézus idejében, és így van ez ma is, míg ezek az események be nem következnek. De honnan lehet tudni, hogy már a végső időket éljük?

Melyek az erre az időre jellemző jelek?

Ennek a témának az előmozdítója az az ámulat, mely elsősorban a jeruzsálemi nagytemplom különleges szépsége idéz elő a tanítványokban. Nyilván nem először látták az épületet, és nem először jártak benne, mégis újra és újra lenyűgözi őket. És erre hívják fel Jézus figyelmét is. Jézus azonban, hirtelen témát vált, és nem azt erősíti, hogy hát igen, tényleg nagyon szép a templom, hanem egy hamarosan eljövendő időről kezd beszélni, amelyben ez a tanítványok által felmagasztalt épület is az enyészeté lesz. Ez természetes módon felkeltené az emberek érdeklődését, és nem voltak ez alól kivételek a tanítványok sem. Annál is inkább, mert a jeruzsálemi Nagytemplom pusztulását a világvége eseményének tekintették. Ebbe a szemléletbe illik bele Jézus jövendölése is a végső időkről. Mt megtoldja azzal is, hogy párhuzamba hozza az eseményeket Jézus újbóli eljövetelével.

Jézus nem arról beszél, hogy ez az idő, amiről a tanítványai kérdezik, mikor következik be, hanem, hogy abban az időben mi minden várható, mi fog történni. Valójában ezekben a jelekben nincs semmi rendkívül, és minden kor szülötte  beleilleszthette  a maga idejébe minden gond nélkül. Ezért a világvégének, és Jézus újbóli eljövetelének várása minden korszak sajátossága volt az elmúlt több mint 2000 évben. A hamis messiások feltűnése már Jézus feltűnése előtt ismert volt, akik lázadó, harcias vezetők voltak, és szembefordultak az akkori hatalommal. Ugyanúgy hamis messiásnak kiáltották ki Jézust is, amiért nem volt hajlandó fegyvert ragadni a rómaiak ellen, hanem egyformán szót értett velük, ha valóban felismerték szeretetét mindenki iránt. Nem tett különbséget római és zsidó között, ha nyitott szívvel közeledett feléje.

És hamis messiások tűntek fel Jézus után is minden korban, akik megváltást, szabadulást ígértek az embereknek az éppen fennálló rendszer ellenében. Ma sincs ez másképpen. Ma is vannak önjelölt Krisztusok, akik Jézus reinkarnációjának, vagy leszármazottjának nevezik magukat. De a nagy világvége várásban azt is hirdetik, hogy bennük tért vissza Jézus. Sokakat megtévesztenek, pedig céljuk nem lehet más, minthogy hatalmat szerezzenek az emberek felett. Hogyan ismerhető fel Jézus az újbóli eljövetelkor? Mondhat-e Jézus mást, mint akkor, amikor emberként élt a Földön? Cselekedhet-e mást, és szólíthat-e azzal ellentétes cselekedetre, mint annak idején? Nem. Amit kellett, azt elmondta  és megcselekedte. Nem fogja végigjárni még egyszer ugyanazt az Utat, amit akkor. Jézus újra eljövetele nem erről szól, hanem a pecsét lezárása, mely egy világkorszak visszavonhatatlan végét, és egy új, egészen más világkorszak kezdetét jelenti egy az Isten által helyreállított, tiszta alapokon.

Mit hozhat még a végidő? Földrengéseket, járványokat. Ilyenek a Római birodalom, Jézus idején is, és közvetlenül utána is rendszeresek voltak. Üldözték a keresztényeket, a tanítványokat meghurcolták, és talán, egy kivételével kivégezték. Mindennaposak voltak a háborúk, hiszen a Római birodalom által sanyargatott népek szinte állandóan lázadtak. Mindezekben, az eseményekben nem volt semmi rendkívüli, hiszen az emberiség történelmének állandó részesei a mai napig is. Nem a történelem ismétli önmagát, hanem ez a folyása. Akkor mitől rendkívüli ez az igerész?

Attól, hogy Jézus a működése kezdetén kijelentette: „Betelt az idő, és elérkezett hozzátok az Isten országa!

Betelt az idő, vagyis az Isten Fiának megjelenésével beléptünk abba a korszakba, amit ma végidőknek nevezünk, és ez mindaddig  tart,  míg Krisztus újra el nem jön, és elérkezik az a feltámadás, amelyben minden létezőnek színt kell vallania.

A végidők folyamata  nem rövid, néhány éves ciklus, hanem hosszú, több korszakot átölelő folyamat, amit azért kapott az emberiség, hogy legyen módja megváltozni, megvalósítani Isten Országát, és részese legyen annak a lehetőségnek, hogy Isten az ember által megdicsőíti a Teremtést. Nem Jézust kell várni, nem az ő eljövetelét, hogy majd ő helyreállítja mindazt, amit az ember elrontott. Mert ha neki a romok eltakarításával kell foglalkoznia, az már régen rossz.

Az emberiség akkor állíthat ki magáról jó bizonyítványt, ha Jézust egy tiszta, valódi örök értékekkel berendezett, múlhatatlan mennyei kincsekkel feldíszített HÁZ-ban várja, mellyel dicsőséget szerez Istennek, a HÁZ urának.

Ehhez pedig nem kell mást tennie, mint Jézus tanítását befogadni, hirdetni és megcselekedni azt a szeretetet, mellyel Jézus, mint ÚT, Igazság és Élet azonosította magát. És, aki végig kitart, az üdvözül, mert Isten Önmaga Mennyei Királyságát osztja meg vele, mert, amint otthonra lelt Isten az ember szívében, akképpen lel otthonra az ember is Istenben.


A végidők előképe
 

Jézus Dániel próféta jövendöléséhez hasonlítja a bekövetkező eseményeket, melyben Antiochus Epifánesz Kr. e. 168-ban Zeusz szobrát állította fel a jeruzsálemi templomban. Ugyanígy újra meg fogják szentségteleníteni a templomot a végső pusztulás idején. Jézus úgy nevezi: pusztulás undoksága. Ebből valójában nem lehet kitalálni, hogy mit, vagy kit takar az elnevezés, csupán feltételezésekre hagyatkozhatunk. Így lehet az egy szobor, kép, valamilyen szerkezet, vagy akár egy személy. Akármelyik is, olyan valamiről, vagy valakiről van szó, aminek, vagy akinek semmi keresnivalója sincs a jeruzsálemi templomban, ill. annak oltárán. Természetesen, a szentségtelen akarat behatolása a templomba, és annak elfoglalása, magával vonja a templomi szolgák, papok, és a segítségükre siető hívek megölését. A templom oltára vörös lesz az emberek vérétől.

Mit tudnának tenni egyszerű emberek e mérhetetlen gonosz hatalom ellen? Jézus nem is buzdítja övéit semmilyen harcra, inkább arra szólítja őket, hogy keressenek menedéket, amikor ezt látják.

Aki a ház tetején van, ne menjen be a házba a holmijáért, aki a mezőn van, ne menjen vissza a köntöséért a házba. Nem azért, mintha a házban bármi is lenne, hanem, mert olyan gyorsan fog történni minden, hogy mire ezeket a holmikat magához veszi, már késő lesz, és nem fog tudni hova futni, bezárul körülötte a város kapuja, az ellenség körbeveszi, s akkor már nem lesz hova menekülnie. Elveszíti az utolsó lehetőséget is.

Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak. Nem csupán azért, mert bárki is bántani akarná őket, de bizony, dupla teher nehezedik rájuk. Mert méhükben, mellükön és hátukon leendő vagy már megszületett gyermekeiket is hordozniuk kell. Nehezítve ezzel saját menekülésük esélyeit.

Még tovább sarkallja az embereket Jézus, hogy imádkozzanak, nehogy télen legyenek ezek az események, mert az esőzések még tovább nehezítik a menekülést. Áttételesen, mai világunkra, és pl. a mi közvetlen környezetünkre, ahol előfordulnak igen kemény, fagyos telek, bizony még keservesebbé tehetik a túlélés esélyét a havazás, hófúvás, kemény hideg, az áradások. Jézus egy másik veszélyre is felhívja a figyelmet: „Imádkozzatok, nehogy szombaton kelljen menekülnetek.

Mivel a zsidók törvénye különösen nagy hangsúlyt helyez a szombat megszentelésére, megtartására, ezért minden zsidónak meg is kell tartania, amely előírja, hogy a zsidók szombaton 1 km-nél nagyobb távolságot nem tehetnek meg. Miért jelent ez veszélyt, mert a nem-zsidókra ez a törvény nem vonatkozik, így aztán számukra teljesen mindegy, hogy 1 km-en át, vagy 10 km-en át kell üldözniük a zsidókat, akik épp a reájuk vonatkozó törvény miatt kerülhetnek ellenségeik csapdájába. Ezért Jézus figyelmeztetése értelmezhető úgyis, hogy éppen e törvény visszásságára utal, amikor a szombatot említi. Könnyen visszaüthet, ha valamit túlzásba visznek, az értelmetlenségig torzítanak.

A Tízparancsolat: „Az úr napját szenteld meg!” parancsa olyan külön szabályt nem említ, hogy szombaton mekkora távolságot szabad megtenni. Ez már teljesen az emberi túlbuzgóság eredménye. Abban az időben akkora lesz a gyötrelem, amilyet még nem látott a világ. Amit az ehhez hasonló emberi törvények tovább súlyosbítanak.

Jönnek majd álkrisztusok, álmessiások megváltást, szabadulást ígérve. Csodákat művelnek, amilyeneket Jézus is tett. Megtévesztik még a választottakat is; hiszen minden ember, még a választottak is Krisztus újra eljövetelét várják. De vajon, mi fog történni akkor, amikor Krisztus újra eljön? Mit fog tenni? Mindenki azt várja, hogy ugyanazokat fogja cselekedni, mint egykoron. Gyógyít, tanít. És, ha nem? A megváltás munkáját Jézus már bevégezte. Tény, hogy lesznek próféták, tanítók, akikben Krisztus fog működni. Tanítanak és gyógyítanak, csodákat művelnek. De ez nem az újra megjelenő Jézus műve lesz, hanem a prófétákban és tanítókban megnyilvánuló krisztusi erő, melynek működését ők maguk teszik lehetővé Krisztus számára. Ezért sok prófétáról és csodatévőről fogják hirdetni, hogy ő a messiás, a Krisztus.

Ezt azonban, minden igaz embernek, akiben Krisztus működik, el kell utasítania, el kell hárítania magától, különben hamis messiássá, hamis Krisztussá válik azáltal, hogy saját dicsőségének megteremtésének szolgálatába állítja, Istentől kapott képességeit. Lesznek hamis próféták, álkrisztusok, akik szájukra veszik Krisztus nevét, és nemcsak fennhangon hirdetik majd, hogy Krisztus nevében cselekszenek, hanem, hogy ők maguk a Krisztus. Sok igazságot is mondanak majd, melybe észrevétlenül csempészik bele álnokságuk gyümölcseit. Tudatosan teszik, hogy az emberek előtt felmagasztaltassanak, és befolyásukat, hatalmukat megerősíthessék felettük.

Olyanok is lesznek, akik a kezdetén valóban Isten szolgálatában akarnak tevékenykedni, ám a siker és megdicsőülés kísértése megrészegíti, csapdába ejti őket, és nem tudnak ellenállni a csillogásnak, a hatalomnak, mely elcsábítja őket az igaz útról. Ezért nem csak azoknak az embereknek kell óvatosnak lenniük, akik a prófétákat, tanítókat hallgatják, hanem az Istennek odaadott prófétáknak, tanítóknak is, hogy meg tudjanak maradni az igaz úton, mert a világ is harcol ellenük a maga furfangos és erőszakos eszközeivel. Krisztus újra eljövetele mindenki számára látható módon történik majd meg, és hatással lesz hívőre és nem hívőre egyaránt. Egyformán magához vonz jókat és gonoszokat, mert ekkora jelnek senki nem lesz képes ellenállni, és mindenkinek le kell majd vonnia a következtetéseket.

 

Belépés
Keresés
Barátaink:
  • Ingyenes honlap létrehozása
  • uCoz közösségi fórum
  • Ingyenes online játékok
  • Oktatóvideók
  • A legjobb uCoz-os weboldalak

  • Copyright MyCorp © 2017
    Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz