Érdekes, hogy míg Mt és Mk leírásában a farizeus teszi fel a kérdést, és Jézus idézi a Törvényt, Lk esetében épp fordított a helyzet, Jézus kérdez vissza, és az írástudó válaszol a Törvénnyel. A 3 leírás közül Mk-é a legrészletesebb, ugyanakkor mindhárom igerész jelentősen eltér egymástól.

Mk esetében, miután Jézus válaszol, az írástudó nemcsak helyesli, hanem mindjárt meg is magyarázza, hogy miért helyes Jézus válasza. Vagyis, egy kisebb párbeszéd alakul ki Jézus és a farizeus között. Jézus tehát, nem vette egy kalap alá az összes farizeust, hanem értékelte, ha nyitottságot tapasztalt, mint ahogy Mk leírásában is megdicséri a jó beszédért az írástudót. Lk-nál is hasonló biztatás, bátorítás hangzik el tőle, miután a farizeus a törvényt idézi válaszként Jézus kérdésére, ő pedig biztatja, hogy „Tégy így, és élni fogsz!”

Mt azonban tömören csak a törvényt idézi vissza, mindenfajta körítés, magyarázat nélkül. Bár, ebben az igerészben Jézus kihangsúlyozza, hogy ezen a két parancson alapszik a Törvény és a Próféták. Tehát, e két parancs a legfontosabb. Valójában, ha az emberek e két törvényt betartanák, nem lenne szükségük  újabb  törvényekre. Mint, ahogy 613 parancsolatot számláltak meg a zsidók a mózesi törvényhozásban. Jézus azonban nem ezek mindegyikére gondolt, hanem arra a 10-re, melyet a zsidók Istentől a két kőtáblán kaptak, és ebből is kiemelte az Isten szeretetét és a felebaráti szeretetet, melyek nélkül az ember élete, fejlődése a Földön elképzelhetetlen.