Tóth Csaba:

Az Európai Unió, mint a világ szajhája, avagy
demokráciának hazudott szélsőbaloldali diktatúra

Mint keresztény, hívő ember az evangéliumok fényében próbálom vizsgálni és élni életemet, szemlélni a világot, amely egyre gyorsuló sebességgel száguld a vesztébe. Arra a szemléletre hivatkozva, hogy: Istenszeretőknek minden a javukra válik, egyetlen, a hittől átjárt józan eszét használó ember sem tekinthet a körülötte történő eseményekre passzív beletörődéssel! Nem lehet közömbös!
 
Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, amely oly mértékben kifordult önmagából, hogy Magyarországon is egyre erősebb az EU-ellenes hangulat. Az embereknek elegük van az Európai Unió zsarnokságából, hazugságaiból, rágalmaiból, becstelenségeiből. Ennek az Unió-ellenes lelkületnek egyre inkább hangot is adnak. Azt hiszem, ezt meg lehet érteni.
 
A nyugat kezdetektől fogva el akarja pusztítani Magyarországot, és ezt nem is rejti véka alá. Magyarország nemcsak a több évszázadon át tartó Osztrák-Magyar Monarchia kötelékében szenvedett sokat, de a XX. században átélte a trianoni békediktátum igazságtalanságát, a fasizmus és a kommunista diktatúra minden gyötrelmét.

1990-ben végre hazaküldtük a szovjeteket és belekóstolhattunk a szabadság, a függetlenség ízébe. De nem telt bele tíz esztendő, máris kerestünk egy új birodalmat, amihez boldogan csatlakozhatunk, és lám, megtaláltuk az Európai Uniót. Azt az EU-t, melynek nyugati tagországainak üzletemberei a ’90-es évek elején nemcsak privatizálták, de első dolguk volt, hogy tönkretegyék a számukra konkurenciát jelentő, kiváló minőségű termékeket gyártó magyar cégeket. Megszűntek a cukorgyáraink, a világhírű járműiparunk, cementgyáraink, visszaszorult a nemzetközileg is kiváló minőségű hazai termékek gyártása, forgalmazása az élelmiszeriparban, a külföldi, gyengébb minőségű termékekkel szemben.

Talán azt gondolták a szegény, naiv EU-párti magyarok, hogy tárt karokkal fogadnak majd bennünket, és hálásan megszorongatják a kezünket, hogy végre mi is megérkeztünk Európába? Hát nem! Annál is inkább; hiszen Európában éltünk addig is. Már annak is gyanúsnak kellett lennie, hogy a liberálisok és a baloldal heves tiltakozására nem került bele az EU alkotmányába az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. Bizony, sok jel mutatott arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásnak nem lesz jó vége. Ma Magyarországnak megint a szabadságáért, a függetlenségéért, a létéért kell küzdenie, csak most az Európai Unió berkein belül.

Magyarország a XX. században két külön korszakban élte meg a fasizmus és kommunizmus embertelenségét, most azonban egyszerre zúdult mindkettő a nyakunkba. Az Európai Unióban még a hitleri náci Németországnál és a sztálini kommunista Szovjetuniónál is rosszabb, kegyetlenebb, liberálisnak hazudott, fasisztoid kommunista diktatúrában van részünk.

Az Unió minden valós értéket sárba tipor, megtagad. Értéknek hazudja, ami bűn, és bűnnek, ami érték. A tisztességes, becsületes, az Igazságért kiálló embert meghurcolja, de aki lop, csal, hazudik, másokat megrágalmaz, hazáját elárulja, azt az egekig magasztalja és gazdagon megjutalmazza.

Magyarország szinte egyedüliként áll ki a keresztény, egyetemes értékek mellett, nincsenek valós, igaz szövetségesei, barátai a tagországok képviselői között. Ellenségei, rosszakarói azonban annál inkább! Még saját országunkban is akadnak bőven jóakaróink, akik mindent megtesznek azért, hogy Magyarországnak ártsanak.

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy az Európai Parlament folyosóin a regnáló magyar kormánnyal, a magyar emberekkel szimpatizáló képviselők négyszemközt vállon veregetik az alapvető értékek mellett kiálló magyar képviselőket, de a vitában vagy a szavazáson már nem mernek melléjük állni. Szép kis barátok! Nem járja, hogy másoknak is mi, magyarok kaparjuk ki a gesztenyét, és mások helyett is mi vigyük el folyton a balhét! Mindenki arra vár, hogy majd mi, rebellis magyarok kiharcoljuk Európának a szabadságot. Hát ez nem megy.

Amióta Magyarország az Európai Unió tagja, sok jót nem, de pofonokat, rágalmakat, szidalmakat, becstelen, az igazságot nélkülöző eljárásokat annál többet kapott az EU részéről. A különféle mondvacsinált jogállamisági eljárásokban az igazság a legkevésbé sem érdekli nemcsak a LIBE bizottságot, de az Európai Parlamentet és az Európai Bíróságot sem. Kérdem én, mi keresnivalója van egy tisztességes, a keresztény értékeket képviselő, amellett hűen kiálló országnak egy Európai Uniónak nevezett bűnszervezetben, ahol nem szeretik a tisztességet, a becsületet, az Igazságot, és nemcsak a jogi, de az erkölcsi Igazságot sem?

Tudom, ha már a határokat nem lehetett visszaállítani, legalább közjogilag megvalósulhasson a magyarság újbóli egyesítése. Sajnos, a határon túli magyarság Szerbia kivételével mindenhol másod- vagy talán csak harmadrendű állampolgár abban az országban, ahol élni kénytelen. Románia vagy Szlovákia is komoly példa erre, de az EU-hoz csatlakozni kívánó Ukrajnában még ennél is rosszabb a helyzet, és tartok tőle, ha vége lesz az ukrán-orosz háborúnak, a Kárpátalján élő magyarok sorsa még rosszabbra fordul majd, mert Magyarország nem volt hajlandó – nagyon helyesen – fegyvert küldeni Ukrajnának.

Így aztán Magyarország nemcsak Ukrajnában, de az Európai Unióban is sok minden, csak szép és okos nem.
 

„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!
Ez a törvény és a próféták.” (Mt 7; 12)

Egy magát kereszténynek valló ember pontosan tudja, hogy fegyverekkel nem lehet békét teremteni, csak valódi jót akarással, annak a jónak a megvalósításával, amit Isten lát jónak, nem pedig az emberek. De nem is kell ehhez hit, csupán józan ész, hogy az ember belássa, nem tesz olyat mással, amit magának sem szeretne.
 
Az Európai Unió hatalmi érdekből minden értéket elárult, sőt mindent lerombol, elpusztít, ami az emberek életét szebbé, jobbá tehetné. Se nem európai, se nem unió, nem szövetség, közösségnek pedig a legkevésbé sem nevezhető. Sokkal inkább egy liberálfasiszta szélsőbaloldali terrorszervezet, ahol nem látják szívesen az olyan országokat, és azon képviselőiket, akik kiállnak az Igazság mellett, öntudatosak, és ennek hangot is mernek adni, ki merik mondani, hogy az, amit képviselnek az a valódi érték, sőt túl mutat az európaiságon, mert egyetemes.
 
Ezért akarják Magyarországot a magukat liberálisnak és baloldalinak nevezők politikai és köztörvényes bűnözők módjára mindenáron tönkretenni, mert akadályozza őket a mindenek feletti hatalom, világuralom megszerzésében.

Van két igen bölcs mondás: „Ahol nem látnak szívesen, oda nem kell menni.” A másik ugyanilyen fontos: „Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!” (Mt 7; 6)
 
Ha az ember tudja, hogy a barlangban mérges kígyók tanyáznak, nem kell bemennie ahhoz, hogy erről meggyőződjön, és főleg nem öleli a keblére azokat, ha tudja, hogy halálra marhatják. Okos ember messzire kerüli az ilyen helyeket. Ma ilyen hely az Európai Unió is.

Ami a második mondást illeti, mind a magyarországi baloldaltól, mind az Európai Uniótól napi szinten tapasztaljuk értékeink, kultúránk, identitásunk meggyalázását, semmibe vételét. Miért verjük az ajtót, hogy bent akarunk maradni, ahelyett, hogy leráznánk lábunkról a port és odébbállnánk? Miért szórjuk mindenáron a kincsünket azoknak, akik nem becsülik meg? Miért akarunk bűnösök közt cinkosok lenni a gazemberségben? Csak azért, mert tartozni kell valahova?

Éretlen kölykökre jellemző ez a mindenáron valamelyik bandához való tartozás szemlélet. Magyarország nem bandatag akart lenni, amikor az EU-hoz csatlakozott, hanem egy közösség része. Csak az a baj, hogy az Európai Unió valójában már akkor sem volt közösség, amikor Magyarország a felvételét kérte. Ha Magyarország szövetségben és közösségben akar lenni, akkor hozzon létre egy Közép-Európai Uniót a közép-európai országokkal.

Magyarország és Közép-Európa számára végzetes tragédiával ér fel, ha továbbra is az Európai Unió tagja marad. Az Európai Unió egy öntudatra képtelen, saját európai, keresztény identitását eláruló politikai prostituált lett, nagyhatalmak szajhája, gazdasági-, pénzügyi-, politikai-, erkölcsi gyarmat a lehető legrosszabb értelemben. Nem világhatalom, hanem úrhatnám szolga, a legrosszabb fajtából.

Bizony, nagyon igaz Jézusnak az a kijelentése, hogy: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Mt 7; 12). Ahogy minden jó cselekedet többszörösen megtérül egyszer, ugyanúgy a rossz szándék is visszaüt, és százszoros sebet üt az ember lelkén. Nemcsak a jutalom, hanem a törleszteni való is könnyen megsokasodhat.
 
Minden hatalmi törekvés a Gonosztól származik. A hatalom szeretete és a szeretet hatalma nem egy és ugyanaz. Ember embernek farkasa, ha uralkodni akar rajta. Hittől átjárt józan eszét használó ember ebbe soha nem mehet bele. Az embert szolgáló szeretet nem egyenlő a szolgalelkűséggel, mert azt szabadon, szabad akaratából teszi, és csak addig, míg azt jónak látja. Nem engedelmeskedik semmilyen felsőbb hatalomnak, egyedüli bírája a saját lelkiismerete.