Üdvözöllek Vendég!
Csütörtök, 2024/Március/28, 23:00:32
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS

Honlap-menü

A fejezet kategóriái

Cikkeim [35]
Keresztút [1]

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

Keresés

Barátaink:

Cikkek katalógusa


Melegfelvonulás

Melegfelvonulás

 

Budapesten idén ismét megtörtént az, ami ellen Magyarországon és az egész világon minden jó érzésű, és az emberi értékekre érzékeny embernek tiltakoznia kellene. Ez a felvonulás újra bebizonyította, hogy egyes emberek mennyire képesek lemondani saját emberségükről, képesek azt meggyalázni pusztán saját önző testi vágyaik beteljesülése érdekében.

Igen, mert semmi másról nincs szó. Nemcsak saját elembertelenedésüket szolgálják e felvonulás résztvevői, de megbotránkoztatják az e kereteken kívül állókat is. Ez pedig bűn. Vagyis, amit e felvonulás résztvevői tettek, az bűn. Bűn az EMBER ellen! Meg van írva:

Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat.

(Mt 18:6-7)

2013. július 6.-án, szombaton ez történt. A homoszexuálisok, a leszbikusok és a transzvesztiták jogokat követelnek maguknak, hogy a heteroszexuálisokhoz hasonlóan ők is élettársi-, ill. házassági kapcsolatban élhessenek egymással, és gyermeket nevelhessenek. Csakhogy az azonos neműek közti szexuális élet kérdése, nem jogi kérdés, hanem erkölcsi. Amit pedig maguknak követelnek, teljes mértékben erkölcsbe ütközik, meggyalázza az egyetemes emberi értékeket, és meggyalázza a házasság szentségét.

Az, hogy ez idáig fajult, sajnos a többségi társadalom bűne is, mely csupán egy papírral igazolt szerződésnek tekinti a házasságot, és valójában halvány fogalma sincs arról, hogy mi a valóságos szerepe a házasságnak a földi ember életében. És, ha a többségi heteroszexuális beállítottságú embernek nincs fogalma róla, honnan lenne helyes fogalma ugyanazon társadalom szexuálisan más beállítottságú egyedeinek?

Tudatlanságuk tehát, mentség lehetne számukra. E tudatlanság azonban csak annyiban mentesítheti őket a felelősség alól, amennyiben mentesítheti a felelősség alól a többségi társadalmat is. Ez pedig csak részben lehetséges, mert immár kétezer éve az emberiség rendelkezésére áll az a tanítás, amely minden ember számára alapul kell, hogy szolgáljon annak megismerésére; miként válhat az állati ösztönein felülemelkedő, univerzális hitben élő EMBERRÉ egy erkölcsében romlott, elembertelenedett emberi lény.

Minden ember, akinek megvolt rá a módja, hogy ezt megtegye, ám lustaságból, vagy önös önző vágyai kielégítésének érdekében szándékosan elmulasztotta, bizony, nem hivatkozhat többé arra, hogy ő ezt nem tudta, mert ugyanolyan, ugyanakkora felelősség terheli mulasztásáért, mintha tudatában lett volna tettének felelősségében. Ezért tudatlansága nem mentesíti többé, és viselnie kell tettének következményeit.

Ugyanez vonatkozik a melegfelvonulás résztvevőire is. Még egy saját neméhez vonzódó ember is rendelkezik olyan erkölcsi tisztánlátással, hogy tudja: állapota természetellenes, és ha egy férfi egy másik férfit nőként, vagy egy nő egy másik nőt férfiként szeret, az nem normális. Ezért nem arra kell törekednie, hogy egy természetellenes állapotot legalizáltasson, hanem, hogy e természetellenes állapotát figyelembe véve is megmaradjon embernek. Saját érdekében lemond arról, ami éppen természetellenessége miatt soha nem töltheti be szerepét. Még egy, szexuálisan a saját neméhez vonzódó ember is képes egészséges, Istennek tetsző, teljes értékű életet élni, ha elfogadja önmagát olyannak, amilyen, és nem lázad mássága miatt olyan jogok birtoklásáért, melyek éppen természeténél fogva nem illetik meg őt. Nem jogokra van szükségük, hanem megtérésre!

Jöhet idő, és sajnos nincs is messze már, amikor az emberi törvények, az alkotmány, vagy akár az egyház is lehetővé teszi Magyarországon is a melegek házasságát. Egyet azonban már most biztosan kijelenthetek, hogy örömük rövid, sírásuk és jajgatásuk viszont hosszú lesz. Mert hiába az emberi törvények, hiába az egyház engedékenysége, leönthetik őket akár egy vödör szenteltvízzel is Isten nevében, házasságuk soha nem fogja Isten áldását hordozni. Ha egy férfi, aki egy másik férfit úgy szeret, mintha az nő lenne, vagy ha egy nő, aki egy másik nőt úgy szeret, mintha az férfi lenne, nemcsak embertársát nem képes helyesen szeretni, de önmagát sem. Szexuális kapcsolatuk sem szolgál mást, mint saját önző nemi vágyuk testi kielégülését, ami nem hozhat számukra jó gyümölcsöt. Ez a fajta önzés sok heteroszexuális embernél is megtalálható sajnos, hogy egy férfi és egy nő csupán azért lép szexuális kapcsolatba egymással, mert nem képesek ösztöneik féken tartására.

Ezen a téren még az állatok is magasan az emberek felett állnak. Őket a faj- és önfenntartás ösztöne irányítja, ezért ők e téren tökéletesek. Az ember létének azonban nem ez a célja itt a földön. Az ember számára a nemi ösztönnek nem a faj- és önfenntartás a célja, hanem eszköz arra, hogy lehetőséget adjon a lelkeknek a leszületésre azért, hogy megtanulják, mit jelent helyesen szeretni magunkat és másokat.

Ennek eszköze a házasság, amely csak férfi és nő között létrejövő felelős kapcsolat révén töltheti be eme küldetését. Csak Férfiből lehet egészséges identitással FÉRJ és APA és csak egy Nőből lehet egészséges identitással FELESÉG és ANYA. Egy gyermek lelki-szellemi fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a nemi szerepek ne torzuljanak benne, és tisztán lásson, különben személyiségtorzulást okoz benne. Ezért pedig az a környezet felelős, amelyben nevelkedik. A gyermek ugyanis bizonyos korig nem képes erkölcsi döntést hozni, hanem azt fogadja be, amit lát, amit tanítanak neki. Szörnyű következménye lehet ennek, és ezért minden felelősség a gyermeket nevelőt terheli. Mindenki learatja azt, amit elvetett. Aki búzát vet, búzát arat, aki bogáncsot vet, bogáncsot fog learatni.

Ezért hát, két férfi, vagy két nő soha nem alkothat áldásos házassági kapcsolatot, és így gyermekkel családot sem.

Megakadályozni nem tudjuk ezeket a torz botrányokozásokat, ha nem állunk ki a tiszta erkölcsi értékek mellett, ha nem tanuljuk meg úgy szeretni egymást, ahogy Jézus szeret minket. Nem vallásoskodásra van szükség, hanem az Igazi Isteni Szeretetre. Ez az, amit meg kell tanulnia minden embernek függetlenül nemi hovatartozásától és beállítottságától. Csak így remélhető változás és gyógyulás.

Isten adta az életet, és ha ő, aki úgy szereti minden gyermekét, hogy akkor sem pusztítja el, ha a leggonoszabb is, akkor az embernek sincs joga azt meggyalázni és elvenni. Ne attól féljetek, aki a testet megöli, hanem attól, aki a lelket. Önmagatoktól. A bűn zsoldja a halál, márpedig meg van írva a Tízparancsolatban, hogy: NE ÖLJ!

Érdemes ezen elgondolkodni!

Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: Csabi (2013/Július/06) | Szerző: Melegfelvonulás
Megtekintések száma: 888 | Címkék (kulcsszavak): Melegfelvonulás, identitás, család, gyermek, homoszexualitás, önzés, bűn, isten, nemi ösztön, házasság | Helyezés: 3.5/2
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]