Üdvözöllek Vendég!
Szerda, 2024/Május/08, 22:49:05
Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSS

Honlap-menü

A fejezet kategóriái

Cikkeim [35]
Keresztút [1]

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

Keresés

Barátaink:

Cikkek katalógusa


Asztrológia

Tóth Csaba:

Asztrológia

 

A kereszténység hármas szent ünnepe közül az első legnagyobb egyházi ünnep a karácsony. Az egyházak elszántan készülődnek az ünnepre, Jézus születésére. Díszítik a maguk karácsonyfáját és építik a Betlehemet, a betlehemi istállót, melyben a kisded Jézus megszületik.
  

Mi minden található ebben a Betlehemben? A Betlehem magát a betlehemi istállót jeleníti meg, melyet különféle alakok töltenek be. Megtalálhatjuk benne Józsefet és Máriát, egy jászolt, amelyben benne fekszik a már megszületett Jézus. Körülöttük állatok: bárány, ökör, szamár.
  
Kívül állnak a pásztorok, akik egy angyaltól kapták a hírt a messiás születéséről, és ott állnak a napkeleti bölcsek, akik viszont egy csillagot követtek, hogy köszöntsék a zsidók újszülött királyát, aki minden emberért jött a világba. Természetesen, így a csillag is látható a betlehemi istálló felett az égen.
   
Az, hogy a napkeleti bölcsek valóban egy csillagot követtek, olvashatjuk a Máté 2: 1-2-ben is:

„Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett,
bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: 
„Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten,
s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.”

Miért tulajdonít ilyen nagy jelentőséget egy csillagnak három ember, és miért követik? A három napkeleti bölcs figyelmét egy új csillag feltűnése keltette fel. Nagy tudósok voltak, akik emberi sorsokra tudtak következtetni a csillagok állásából.
  
Nem kell rendkívüliségre gondolni, amikor azt állítjuk, hogy a bolygók mozgása, együttállása hatással van az emberek életére. Ma már mindenkinek természetes, hogy a Föld forgása következtében létrejövő centrifugális erő és a Hold tömegvonzása idézi elő az árapály jelenséget, melynek keletkezésére a Nap is hatással van.
  
Az, hogy a hold és a föld vonzása hatással van egymásra, nem rendkívüli esemény. Ez ugyanis az egész anyagvilágra jellemző sajátosság, aminek hiánya az anyagi teremtés széthullásához vezetne. Következésképpen, a többi bolygó is hatással van a másikra az ahhoz viszonyított helyzete, forgási-, keringési sebessége, egymáshoz viszonyított távolsága, mérete, súlya, tömegvonzása, sugárzása, anyagösszetétele függvényében.
  
Ehhez nincs szükség semmi rendkívüliségre, semmi misztikumra, elég a fizikai törvények ismerete, és máris feltárulnak előttünk az összefüggések. Nyilvánvaló, hogyha a bolygók a fentiek értelmében hatással vannak egymásra, akkor bármelyik érintett bolygón lévő élőlények életére is hatással kell, hogy legyenek, így például a földön élő növényekre, állatokra, és bizony, az emberekre is. És még mindig csak fizikáról beszélünk.
  
Az is természetes, hogy a bolygók egymásra és az emberre gyakorolt hatása függ az egymáshoz viszonyított helyzetétől is. Tehát emiatt a bolygók, hol gyengébben, hol pedig erősebben hatnak egymásra és a rajtuk lévő életre. Ebben a hatásmechanizmusban az ember a leggyengébb láncszem a maga kifinomult energiamezejének köszönhetően.
  
A bolygók belső tulajdonságai nem, vagy csak nagyon lassan változnak. Hirtelen változás csupán valamilyen kozmikus katasztrófa következtében történhet bennük. Forgásuk és keringésük az általuk behatárolt pályán azonban sokkal gyorsabb és látványosabb változást képes előidézni. Mivel méretük, tömegük, forgási és keringési sebességük és pályájuk is eltérő, így egymásra és az emberre gyakorolt hatásuk is különböző. Van, hogy csak alig észrevehető változást idéznek elő, de akár katasztrofális folyamatokat is elindíthatnak.
  
A földi élet kialakulásához több minden más is kellett, mint az az üstökös, mely sok millió évvel ezelőtt becsapódott a Földbe. A bolygók egymással egy nagyon fontos és szoros szabályozó mechanizmust alkotnak. Bármelyikük kiesik a rendszerből, az a rendszer összeomlásához, a bolygók pusztulásához vezethet.
  
Minden bolygónak vannak sajátosságaik, például anyagi összetevőik, melyek révén a rájuk jellemző energiával, sugárzással rendelkeznek. Az egymásra gyakorolt hatásuk nemcsak anyagi, hanem energia-összetétel tekintetében is egyaránt lényeges. Így például az élet kialakulása szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tulajdonságú bolygók kerülnek egymás közelébe, és milyen sorrendben.
  
Vannak olyan bolygók, amelyek sugárzási energiája jótékony hatással van környezetére, más bolygók élővilágára, és vannak, melyek romboló hatással vannak ugyanannak a bolygónak az élővilágára. A Földön is vannak ilyen területek.
  
Ezek az energiák ugyanígy hatással vannak az ember alaptermészetére, alkatára, egészségi állapotára, hajlamaira, képességeire, karrierjére, sikereire vagy kudarcaira, testi-lelki terheltségeire, életminőségére és minden másra, azonban egyetlen ember sem köszönheti sikereit vagy esetleges kudarcait csupán ezeknek az energiáknak. Nincs jó energia és rossz energia, csak energia van. Az, hogy egy energia jótékonyan vagy károsan hat-e, az csak attól függ, hogy az adott környezet, amelyre hat, milyen minőségű energiával rendelkezik és mely irányba nyitott. Ez olyan, mint az a bizonyos „kő, papír, olló” játék.
  
Másképpen hat egy bolygó a másikra, ha egyirányú vagy ha hátráló mozgást fejt ki hozzá képest, és megint másképpen hat ugyanarra a bolygóra kettő vagy annál több bolygó együttállása vagy mozgása, amelyek egyúttal egymás energiáira is hatással vannak, erősítve, illetve gyengítve azokat. Ugyanígy hatással lehetnek emberi sorsokra is.
 
Alapvetően, amit komoly tanulmányozás után az asztrológia tudományával foglalkozó napkeleti bölcsek a betlehemi csillag megjelenéséből kiolvastak, az már csak visszfénye annak a folyamatnak, ami már a szellemvilágban elkezdődött. Ugyanis az ember, mint nem csupán hús-vér test, hanem szellemi-lelki létező, elválaszthatatlan ezektől az energiáktól.
  
Mielőtt egy szellemi-lélek leszületik az anyagvilágba, gondosan megtervezi leendő életét, hogy mikor szeretne megszületni, milyen testet, milyen képességeket kíván magára venni, s milyen körülmények között, milyen szerepet szeretne betölteni, és bevonzva a megfelelő szellemi energiákat, létrehozza saját sorsvonalát.
 
A leendő édesanya méhében bekövetkező fogantatás pillanatában ezek a szellemi energiák leképeződnek az anyagi szintre, mint asztrológiai jegyek, és mind a fizikai testben, mind a csillagjegyekben, bolygómozgásokban felismerhetővé válnak.
 
Egy asztrológiával komolyan foglalkozó tudós ezekből a jelekből következtetni tud a leszülető lélek emberi tulajdonságaira, születési idejére, sorsvonalára. Fontos azonban tudni, hogy az asztrológia nem a fogantatás pillanatát, hanem a születési időt veszi figyelembe a személyes horoszkóp kiszámításánál.
 
Bár az általunk ismert betlehemi csillag nem a fogantatáskor, hanem hetekkel Jézus születése előtt jelent meg, máig kérdéseket vet fel, hogy egyetlen csillag volt-e a Betlehemi csillag, vagy bolygóegyüttállás, melyek ragyogása egyetlen fénybe olvadt össze, netán egy üstökös vagy valami más?
   
A napkeleti bölcsek esete szinte már mesébe illően szép. Azontúl, hogy jártasak voltak az asztrológia tudományában, és közös vonásuk, hogy keletről származtak, más-más országból valók voltak. Tehát egymástól függetlenül ismerték fel az asztrológiai jeleket, és úgy vágtak neki a hosszú útnak, hogy nem is tudtak egymásról, csupán Jeruzsálem határában találkoztak, majd mentek tovább együtt Heródes király palotájába.
  
Nem tudjuk, hogy ismerték-e a messiásról szóló jövendölést, hallottak-e róla egyáltalán, az asztrológiai ismereteik alapján egy az egész világot érintő, rendkívüli eseményre következtettek, egy királyi, isteni gyermek születésére, amelynek valahol Palesztinában kellett megtörténnie, ezért mentek először Jeruzsálembe, úgy gondolva, hogy egy királyi, messiási gyermek csak királyi palotában születhet meg. Csak Heródestől tudták meg, hogy a gyermeknek, akit keresnek, egy jövendölés szerint Betlehemben kell megszületnie, akit meg is találtak végül egy istállóban. Ekkor értették meg a csillag útmutatását.

   „De te, (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között,
mégis belőled születik majd nekem, 
aki uralkodni fog Izrael felett.”

(Mik 5, 1)

Az asztrológia egy nagyon komoly tudomány, mely képes segítséget nyújtani az ember életére vonatkozó minden kérdésben, de nem oldja meg azokat helyette, nem helyettesítheti a hittől átjárt józan észt, nem húzható rá semmilyen döntés következményének a felelőssége! Lehet segédeszköz fontos esetekben, de nem való jóslásra. Ami asztrológia címen a különféle bulvárlapokban megjelenik, az valóban a szemétre való, de magát az asztrológia tudományát nem lehet a Gonosz művének tekinteni.
  
Azok az emberek, akik az asztrológiát a Gonosz művének tartják, többnyire nem ismerik a benne rejlő lehetőségeket, nem értik annak lényegét, és csupán valami vallásos, emberi tekintélyelv alapján mondanak róla ítéletet. Ugyanakkor valóban a Gonosz eszközévé válhat, hogyha valaki valamiféle hatalmi célok elérésére használja fel az asztrológiában rejlő tudást.
 
Az, hogy egy eszköz áldás vagy átok lesz-e az ember számára, attól függ, hogy mire és hogyan használja. A napkeleti bölcsek Jézusra találtak általa. Számukra áldás volt az asztrológia tudományának ismerete, mert ezt az ismeretet a javukra tudták fordítani azzal, hogy vállalták az áldozatos utat Jézushoz. Ezért az asztrológiát az ördög tanának megbélyegezni és csupán a bulvár média termékének aposztrofálni, téves, szűk látókörre utal.

Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: Csabi (2020/December/19) | Szerző: Tóth Csaba E W
Megtekintések száma: 371 | Címkék (kulcsszavak): Betlehemi csillag, Asztzrológia, Jézus, napkeleti bölcsek | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]