Utolsó Idők Evangéliuma

Nostradamus Hungaricus/2

NOSTRADAMUS – HUNGARICUS

NOSTRADAMUS (1503-1566) zsidó származású francia asztrológus.
Magyarországon 1989, a rendszerváltozás óta sok mű jelent meg, amely Nostradamusra hivatkozik. E könyvek és hivatkozások száma önmagában is jelzi a társadalmi válság mélységét. A bolsevista diktatúra korában bármiféle próféciát tilos és tudománytalan tevékenységnek nyilvánítottak, ezért aztán a Rákosi-Kádár korszak összeomlása után igencsak felértékelődött minden, amit a marxizmus-leninizmus áltudománynak, babonának nevezett. Nostradamus eredeti neve MICHAEL DE NOTREDAME volt és Provance-ban, St. Rémyben született. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben orvosi egyetemet végzett 1529-ben. 1544-ben az Aix közelében fekvő Salonban praktizált, ahol sikerrel helytállt a pestisjárvány megpróbáltatásai között.
1555-ben jelent meg rímekbe szedett prófétikus könyve, a CENTURIÁK. A művet számtalan kiadásban jelentették meg és értelmezték. Verseit sokféle történelmi eseményre lehetett, és lehet vonatkoztatni. A katolikus egyház 1781-ben megtiltotta kéziratainak közlését.
1989 előtt a pártcenzúra tiltotta és üldözte mindazt, ami összeférhetetlen volt saját doktrináival. Így 1989 után az emberekre valósággal rázúdult a sok addig tilalmas “literatúra”. Az ideológiai zűrzavar, az értékek válsága és az egzisztenciális bizonytalanság felfokozta a csodavárást Magyarországon. Nostradamus személye és próféciái nálunk is hatalmas érdeklődést váltottak ki, noha a sokféleképp értelmezhető versezetek valószínűleg sokakban keltettek csalódást. Komor látomása a jövőről éppen azért hátborzongató, mert az emberiség eddigi története bőségesen kínálja az analógiákat.
Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a “nagyhírű és vitéz” nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett ezért a munkáért. A megrendelő személyében a 99. vers alapján gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566 szeptember 8-án hősi halált halt. Mint a vers megjósolja, a “pogány” török még valóban százhúsz évig uralja Magyarországot, és Zrínyi valóban két nép, a magyar és a horvát közös hőse. Nehezebb a helyzet a jelenkori történelemmel kapcsolatban, hiszen óhatatlanul sok mindent beleolvasunk a próféciákba. Ám így is érdekes és izgalmas ez az üzenet a régmultból, vagy otromba csalás Nostradamus nevében. A kézirat első oldalának margóján, nagyon elmosódottan az alábbi kiegészítő próféciát találtam:

“Mindaz, amit megjósoltam itten, sok síri éven át rejtőzködik.
Szerencsés lesz majd sok ember, ki a jövőnek megfejti titkait.
A nyomda neve lészen AQVA, de művem olvasható lesz gépeken;
Betűk lesznek számokból kirakva, miket még fel sem fog az értelem.”

S íme, a jóslat beteljesedett a számítógépes kiadvánnyal!
Nyomtatott formában pedig csakugyan az AQUA Kiadó gondozásában jelent meg a Könyvhéten!

(A zárójelben lévő nevek, megjegyzések személyes tippjeim a próféciák alapján.)
_______________________

46
(Kun Béla)
Orosz fogolyként orosz megbízott, nagy, vesztes háború után.
Hazatér, s orosz respublikát erőltet rá a népre. Néhány hónapos uralma vért és szenvedést hoz.
Oroszhonban, tömlöcben végeznek vele, és senki sem siratja, egyetlen nemzet sem vállalja őt.
Szobrát is ledöntik, s emlékét felejtik, akarnok árulóét.

47
(Ady Endre)
A legnagyobbak közt is legnagyobb lesz századában, bár népét ostorozza.
Poétaként csillaga fent ragyog, de bűn és tévelygés a földi sorsa.
Megér nagy háborút és gyönge forradalmat, ágyban hal meg, sokan golyótól halnak.
Szülőhelye, bár később nevén nevezik, idegen föld lesz, s országa szétesik.

48
(Bartók Béla)
A hangszerek királyán ő uralkodik, megírja szörnyû éjszakák zenéjét.
Kelet s Nyugat hangja vegyül el itt, vulkáni láng, s hideg akár a jég.
A nagy háború elől messze vándorol, s magányosan hal meg távol valahol.

49
(EU - Magyarország - Erdély)
A kétezredik év után hamar nagy lesz az ország és erős.
Visszatér hazájába mindegyik magyar, s magyar földben nyugszik minden ős.
De a magyar föld része lesz a nagynak, erős királyság, melynek nincs határa;
A keresztények farkasai már nem ugatnak, Krisztus ellenségeit a föld kizárja.

50
(Sütő András)
Legszebb szavak írója Erdőelvén, békés, komoly, bátor és konok.
Drámákban csordul könnye történelmén, s helyén marad, bár sokak türelme fogy.
Szelíd szava sok századokra termő, magyar igéje sosem szól zsarnokul;
Sosem tolakszik, mégis ő az első, idegen zsoldosoktól félig megvakul.

51
(Választások 2002)
A hazaáruló nagykövet lett a pribék főkancellár.
A honatyák még mekegnek, a nép béget, a nyírás mehet már.
Ez az egész nép szégyene, sírnak, kik rosszul szavaztak;
Mária szíve is vérzene, ha országát akarta szabadnak.

52
(Taxisblokád)
Lesz néhány esztendő, mikor remény csillan fel Hungáriának.
Megszabadul elnyomóitól, de az aljanép újra támad.
Eltorlaszolják a város útjait, hazug szavakkal bódítják a népet.
A vörös és a sárga összefog megint, a szabadság elbukik, mihelyt felébredt.

53
(Veres Péter)
Volt katona, rab és miniszter, nem fogadta be semmiféle kaszt.
Nem paktált le semmiféle hittel, maradt magyar író, paraszt.
Csizmája senkit nem taposott lejjebb, fehér ingén nem hagyott semmi szennyet.

54
(Grósz Károly)
Rövid kancelláriában ostoba kis ember, még azt képzeli, Moszkóvia mögötte;
Fenyegetőzik fehér veszedelemmel, pedig már kevesen szavaznak vörösre.
Békében átadja csekély hatalmát, feledik szolgái és kiebrudalják.
Elvonul csöndben, magányos farkas: akkor legbölcsebb, mikor nem hatalmas.

55
(Szabó Lőrinc)
Az Isten és a béke híve, latin s görög auktoroknak doktora.
Poéták királya, s erős a szíve, de a torka nem lesz erős soha.
Lakozni majd felmén a hegyre, de csak, hogy pokolra szálljon;
Két nagy háború fogja keretbe, szótlan szavát lezárja csöndes álom.

56
(József Attila)
Géniuszt nevel a nincstelen család, kit zavaros kora nem ért meg,
Verseiben ott lesz az egész világ, zavart elméje egyre messzebb téved.
Csókra és otthonra nagy benne a vágy, s ifjan vet önnön életének véget;
Műveit okosan kisajátítják, s minden javára billen majd a mérleg.

57
(Kossuth Lajos)
Ügyvéd, író, kit bebörtönöznek, szónok, kire mindenki hallgat.
A nemzet néki sokat köszönhet: a császár gondot és forradalmat.
Hosszú életében csak reménykedik, pártfogókért megy nyugatra és keletre;
Bukott ügyét szentként megőrzi hit, hogy egyszer meggyengül a Sas és a Medve.

58
(Aszály 2000 után)
A második Millenium után a víz csak csordogál, a föld kiszárad.
Forró aszály söpör át Hunnián, s keletről menekvőknek nem vet gátat.
A Danubiuson száraz lábbal átkelhet bárki, ám háborúk miatt;
Mit vívnak három szomszédos királlyal, a nép Danubiuson túlszalad.

59
(Nagy Sándor)
A céhek nagyobb céhekbe olvadnak, vagyont szereznek s elárulják
a céhek munkásait. Eljő a nagy nap, megváltoztatnák a munka sorsát,
de az éhesek otthon maradnak. A nagy kövér céhfőnök mindent elárul,
mégsem menekülhet a pusztulástúl.

60
(Kodály Zoltán)
Nagy zeneköltő, leghűbb nemzetéhez, szárnyakra kelti a népi dallamot.
Melódiájában legszebb lesz az ének: magányos élő, diadalmas halott.
Szent öreg a zsarnokság alatt - örök tanító: bölcs, komoly, szabad.

61
(Palotás János)
Piszkos körmű vállalkozó vállalkozik nevetséges szerepre.
Lesben áll, ide-oda vadorzó, de kancellár belőle sosem lehetne.
A szépfiú államférfiúnak csúnya, szerepcseréit a ország megunja.

62
(Infláció)
Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér, s az emberek apraját eldobják.
Hiába lesznek a pénzek egyre szebbek, súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának, és nem lesz semmi haszna a pénznek;
Uzsorások magyar földre licitálnak, gazdagok helyett fizetnek a szegények.

63
(Batthyány Lajos)
Szabad nép első kancellárja, nem gyáva, de nincs hatalma.
A forradalmat nem kívánja, király iránti hűségét bevallja.
Gróf ugyan, de mégis forradalmár, hős és vértanú, ki mindenkit kímél.
Emlékszik róla szószék, katedra, oltár, s golyó végez vele, bár szánva volt kötél.

64
Új betegségek támadnak egyre, ellenük nem nyújt segítséget senki,
Délről húzódik Nyugatra, Keletre, előlük senkinek sincs hova menni.
Magyarország gonosz múltjába téved, Európában itt lesz legrövidebb az élet.
Gyilkol a vörös és pusztít a sárga, csak a zöld nem visz a pusztulásra.

65
(Zsarnokság)
Ne szokjátok meg a zsarnokságot, ne szokjátok meg az apró lépéseket.
Ne tűrjétek el a zsarnokságot – az ártatlanság könnyen lépre megy.
Ne hagyjátok, hogy visszajöjjenek, mert idejük hamar leáldoz;
Ne támogassatok hamis törvényeket, a múltból ezt üzeni Nostradamus.

66
(Horn és Pető 1998)
Róka, s hiéna vezeti a népet, alattuk szétesik az ország.
A róka egyedül sokat téved, a hiéna megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága, de lassan feltámad az új erő;
Nem hallgat róka és hiéna szavára, Pannónia nem lesz dögtemető.

67
(Ferenc József)
Magyarok eltiprója, ifjú császár, nagyravágyó, korlátolt, konok.
Birodalmát erősen összetartván összesimulnak népek, századok.
Zsarnokból jóságos atya lészen, morc öregúrból szeretett király;
Dinasztiája sorsa mégis reménytelen, birodalmának határa lángban áll.

68
(Nagy-Magyarország)
A második ezredév után Pannónia váratlan erőre kap.
Királyok gyűlése lesz Budán, de császáruk magyar marad.
Kelet s nyugat központja lesz, egy évszázadra legyőzhetetlen;
Szembeszállni velük nem érdemes: uralkodik a Lélek és a Szellem.

69
(Németh László)
Orvosnak készül, ámde lesz népe lelkének orvosa.
S népének méltóságot szerez, és nem lesz áruló soha.
Ír regényt, drámát és esszét, és fordít sokat, türelmesen;
Szavát nem fojtja el sötétség, hogy Pannóniából kert legyen.

70
(Alkotmánybíróság)
A Legfőbb Törvényt kevesen őrzik, a legfőbb törvényt sokan támadják.
Elkergetnék legfőbb őrizőit, mert titkuk őrzik régi, szennyes akták.
Mindig a bírákat küldik el először, hogy ne legyen tanú s ítélet;
Hamis törvény mögül a zsarnok előtör, s elfogja rettegés a népet.

71
(Teleki Pál)
Egy gróf, ki magyarok választott vezére, tudós férfiú, az ifjúság barátja.
Rossz, veszélyes korban lép az élre, kényes becsületére és szavára.
Germán hadak délnek vonulnak, a háború már elkerülhetetlen;
Eldobva életét, védi meg a múltat, bár lehet, gyilkos merénylet ellen.

72
(Lukács György)
Idegen eszmék magyar hirdetője, másik nyelve orosz, másik nyelve német.
Kegyetlen úr, óvatos szolga lesz belőle, s erővel boldogítaná a népet.
Filozófus, bár gondolata nem sok, könyveinek száma éveivel bővül.
Kártékony és hitvány aggastyánként en-bloc könyvtárakra marad emlékeztetőül.

73
(Romák)
Nomád népek jönnek Pannóniába, egyre számosabban és megvetetten.
E nemzet veszti nyelvét s Európában árva, a föld népe nem fogadja be, sem a szellem.
Csak táncol, zenél, koldul, lop ha kell, és vándorol tovább, örökké vágytól hajtva;
Hogy egyszer végső hazát is érdemel, és barna bőre nem lesz bélyeg rajta.

74
(Klapka György)
Hadmérnökből lesz lelkes forradalmár, okos generális, rettenthetetlen.
Minden elvész, de még áll a Nagy Vár, dacol német s orosz túlerővel szemben.
Kormányzójához mindig hűségesen külországban is hírnévre tesz szert;
A vár a nagy folyó túlpartján leszen, s miként a hadvezér, majd hazatér egyszer.

75
Jön új nemzedék, mely erős lesz, és nem szégyelli többé, hogy magyar;
A vének nemzedéke önmagán erőt vesz, s nemcsak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország, és végre büszke lesz minden fia;
Mert ámulatba ejti egész Európát ezerszáz évnek elteltével Pannónia.

76
(Új zászló)
A gyáva nép megérdemli sorsát, Vezéreit meghalni hagyja;
Bitó alatt tapsol az ország, a zsarnok számíthat sok szavazatra.
A számos idegen, ki beszivárog, nem érzi önmagát magyarnak;
Kevés a tatár és a török átok, az idegenek új zászlót akarnak.
Az új zászlón munkálkodások eszköze, de a pribékeknek munkához nincs köze.

77
(Bibó István)
Ott ül a nagy Országházban, mikor már senki sincsen ott.
Bátor és szerény a gyászban, kivégeznék, bár nincs rá semmi ok.
Nagy gondolkodó és közvetítő, övé az együttérzés és a béke;
Ha Pannónia viszályából kijő, hálával emlékezik nevére.

78
(Kölcsey Ferenc)
A költő fél szemére vak, de messzebb lát, mint kortársai.
Isten kezében tiszta lap: népét óhajtja megváltani.
Nyelve s elméje tisztaságát a politika sem nyelte el;
Szent dalát mormolják, kiáltják, amíg magyar még énekel.

79
(Liszt Ferenc)
A nagy zenész Európa fénye, minden királyi udvar csillaga.
Koncertjeinek sohasem lesz vége, amíg karmester lesz, s zongora.
Bár nem tud nyelvükön, szívében ég a pusztaság örök szimfóniája;
Szentpétervártól Párizsig magyar zenét varázsol a zongorák magyar királya.

80
(Csintalan Sándor)
Egy kövér bolond, ki rosszul öltözött, de jól bírja a strapát.
Egy kövér bolond a sok között megsejti, mit kíván a Párt.
A vízfejű paraszt végleg kiáll a játékból, nem lesz király.

81
(Kovács László)
Csak szolga volt e Külügyér, és ráadásul ostoba;
Nem jegyzik fel nevét az évkönyvek soha.
Nem ismeri saját hazáját, s talán még fel sem fogja;
Gyáva és gyenge, tehát leváltják, a múlt jelöltje, s a Pártja foglya.

82
(Magyarország 2002-2006)
A régi rablók egy csoportja fondorlattal szerez hatalmat.
Nagy ez a zsák és nagy a foltja, szabad patkányok jót harapnak.
De meggyűlöli őket a nép, a patkányok elmenekülnek;
Elválik egymástól vörös és kék, hátrahagyják az eltékozolt földet.

83
(Babits Mihály)
Istenhez és hazához hű, komoly és bús költőkirály.
Saját poklában elmerül, minden jó ügyért kiáll.
Ereje nincsen szép szavaknak, háborúban elcsuklik az ének.
Az országra és rá lecsapnak torokszorító szenvedések.

84
(Televízió)
Az írott szó elhal majd, és egyre szegényebb lesz a beszéd.
A nemzetre egy talány hoz bajt, mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek, bámulnak hazug, mozgó képeket;
S mire a bálványok ledőlnek, már alig születnek gyermekek.

85
(Csoóri Sándor)
A Nagy Öreg választott utóda, költő, de sokkal több annál.
Hatalma szellemi, de halála óta a Nagy Öreg helyett regnál.
Őrzi minden magyaroknak sorsát, s önkéntes áldozattá válik;
A versnél fontosabb az ország, de minden sora él és világít.

86
(2006)
Ötven esztendő lejártán új világ lesz, (1956-2006) a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka, a törvény az uzsorásokat sújtja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag, de többé senki sem hal éhen;
A néppel új királyt is választatnak, s kezdődik elölről minden, mint régen.

87
(Kazinczy Ferenc)
A magyar nyelv apostola lesz a német nyelvvel szemben.
Új szókat szerez régiek helyett, vezeti őt a szív és a szellem.
Német tömlöcben rab lesz sokáig, számlálhatatlan művet alkot;
Levelez, szervez, és irányít: a nemzet hálájában boldog.

88
(Görgey Artúr)
Nagy hazafi és jó katona, nem szavakban de tettekben.
Emlékét mégsem őrzi hona dicsőségben és kegyeletben.
A Vezérrel szemben engedetlen, inkább saját lelkére hallgat;
Nem áldoz hadat a túlerő ellen, s aggastyánként ágyban meghalhat.

89
(Munkanélküliség 2002-2006)
Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erővel, sem ésszel, csak gyilkos ármány és ravaszság van.
Dolgozni akarnál, de nincs munka, pedig a földek parlagon hevernek;
Aki eddig a munkáját csak unta, most koldusa lesz az idegeneknek.

90
(Erdély)
Az Erdőn túl él az ország jobbja, de számában kisebbik része.
Földjét az erősebb elrabolja, ezeregyszázból nyolcvan évre.
Már csupán nyelvében él, de él még, s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak;
Az ő küzdelmük hozza el a békét és egységet minden magyaroknak.

91
(Jókai Mór)
Forradalmi ifjú, a béke híve, nemzetének a tollával szolgál;
Messze földön mind nagyobb a híre, elismeri művét a trón és az oltár.
Múltról és jelenről víg kedvvel mesél, munkáit száz könyvben gyűjtik össze;
Arányban áll benne ész és szenvedély, a magyar fénykornak lesz szülötte.

92
(Pázmány Péter)
Földi létem után négy esztendővel nagy főpap születik majd ama tájon.
Jézus gyermeke lesz, kit az Úr rendel eretnekség ellen, hogy harcba szálljon.
Hazáját szolgálja mindig lankadatlan, s Isten igazságára vezérel;
Univerzitása él majd halhatatlan, a Bíboros elé az utókor letérdel.

93
(Bethlen István)
A Kormányzó után az első ember, Erdőntúli gróf a vörös törpe ellen.
Alatta világos rend lesz és erős rendszer, tekintélyét önmagától kapja;
A németek nem lelik rejtekhelyén, s elpusztul, mint oroszok foglya.

94
(Vöröshadsereg)
Keletről primitív, barbár horda tör Magyarországra, nem először.
A nép minden vagyonát elhordja, a csőcselék a mélyből előtör.
Megérkeznek a haza elárulói, sértődöttek és idegenek;
Tíz évig tudják a népet zsarolni: Vörös és sárga a címerben egyek.

95
(Ferenc Ferdinánd)
A trón örököse veszélyes útra megy, és nem hisz a jóslatoknak.
A világjáró főherceget nem aggasztja a holnap.
Katonaként egyre nő a rangja, tárgyalni indul forrongó délre;
A béke percét elmulasztja, utána háború és országának vége.

96
(Martinovics Ignác)
Elfajzott pap, tudós és forradalmár, titkos tudományokban járatos.
Feltaláló, vegyész és áruló bár, nagyravágyása sok bajt okoz.
Párizs eszméinek jó ismerője, besúgó, s lázadó császára ellen;
Gyáva, gyenge, őrült korának hőse, vértanúvá lesz a gonosz szellem.

97
(Nemzethalál)
Csak temetni tudnak, nem ünnepelni, erejük gyorsan elfogy, szalmaláng.
Türelmesek, de kitartásuk semmi, vezérük rosszul végzi mindahány.
Költőiket elfelejtik gyorsan, akárcsak régi énekeiket;
Magyar se marad sok a honban, de magyarul szólnak az idegenek.

98
(Nostradamus)
Immár vén és beteges koromban távoli nemzetnek ködképeit láttam.
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam, megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte, lebbentsem előtte föl a jövő fátylát;
Háromezer ezüst volt a munkám bére, örvendenek neki koldusok és árvák.

99
(Zrínyi Miklós)
Akinek mindezt írtam rendelésre, három hónappal él tovább mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége, minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobban gyengül;
Személye két nemzet közt híd lesz, s utódja nagy művet ír a küzdelemről.

_______________

1 2