Kérdések a "Sziklára épült ház" témájában

(2. rész)

4. Honnan tudod, hogy volt-e egyáltalán teremtés?

Mint a 2-es pontban már utaltam rá, a teremtés nem Istennek a létezésétől független, akarati tevékenysége, hanem Istennek Önmaga akarati kisugárzása által történő kiterjedése. Ezt úgy próbáld elképzelni, mintha például egy terem közepén állnál, és a belőled áradó erő nem csupán betöltené a helyiséget, hanem annak megfelelő mozgásra, tevékenységre is sarkallná a bennlévőket. Ez nem maga az erő, hanem a benned lévő erő kisugárzásának a hatása, miközben te el sem mozdulsz a középpontból. Sem az anyagi létben, sem a Teremtés egyéb magasabb szintjein nem létezik semmi, aminek ne lenne saját jellegére jellemző minőségű sugárzása. Minden energia.

Isten is, aki a Teremtés felett áll. Isten nincs jelen a Teremtésben a maga valójában, csupán Önmaga lényének kisugárzása által, ami ugyanazon a törvényszerűségen alapszik, amely Istennek is alapja.

Biztos volt Istenélményed, amely során hihetetlen boldogságot, szabadságot éltél át! Pedig ez csupán egy nagyon piciny morzsája volt Isten természetének. Képzeld el, mi lenne, ha Isten a maga valójában lenne jelen a Teremtésben. Belepusztulnánk a szeretetbe, mert semmilyen szinten nem lenne képes elhordozni azt a hihetetlenül nagy szeretetenergiát a Teremtés.

Isten számára a teremtés elsődlegesen, Önmaga megteremtményesülési szándékának kifejezési módja. Olyasmit akart létrehozni, ami Hozzá méltó, amely visszatükrözi isteni természetét, és megdicsőíti őt. E megdicsőítés a Teremtésben az Önmaga megjelenése által válik teljessé. Ehhez viszont a Teremtés minden formájának léteznie kell, az Ősszellemiségtől kezdve az Anyagiságig.

Miért akart az Isten megteremtményesülni?

Ilyen a természete. Isten olyan jellegek összessége, amelyek egy tudatos törvényszerűséget követve eleve kibontva, tulajdonságokként működnek, és nemcsak önállóan mozognak, hanem egymással kölcsönhatásba is kerülnek. Bár, minden jellegnek más és más a sugárzási tényezője, hasonlóan tiszta minőségüknek köszönhetően, az azonos minőség vonzásának törvényébe természetszerűleg illeszkedve, képesek egy a jellegeihez méltán tiszta, tudatosan működő és élő komplex egységet létrehozni és fenntartani.

Istenben minden létező jelleg, tulajdonságként kibontva van jelen, és Istennel teljességet alkotva működik. Azaz, nem csupán arról van szó, hogy a tulajdonságok összességének önálló mozgása, és azok egymásra gyakorolt kölcsönhatása révén, a komplex egységet teremtő törvényszerűség élteti Istent, hanem, hogy ezt az egységet, maga Isten működteti, mert mint egyedüli Abszolút Létező, Egynek kell lennie minden egyes reá jellemző tulajdonságával, valamint az azokat működtető törvényszerűséggel is. Ha nem így lenne, akkor egy, az Isten felett álló erőnek kellene ezt megtennie. Kell lennie valakinek, aki minden tekintetben azonos mindazzal, ami Őt meghatározza, és ennek a valakinek mindenek felett állónak kell lennie, aki stabil alapja minden létezőnek. Vagyis állandó, nincs benne változás, örök-időtlen.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a megteremtményesülési szándék „kezdettől” fogva jelen van Istenben. Ennek első és megkerülhetetlen megnyilvánulása a Szentháromság jelenvalósága Istenben. A Szentháromság az Isten Önmagán belül lényszerű formát öltő kiterjedése. E jelenvalóság nélkül a Teremtés mibenléte elképzelhetetlen, ugyanis a Teremtésnek azt az Istent kell visszatükröznie, aki a Szentháromságban megnyilvánul. A három isteni személy szerepét tekintve különböző ugyan, természetét tekintve azonban egy. E három különböző szerepű, ám mégis egy természetű isteni személy kapcsolata jeleníti meg Isten valódi természetét.

Ha Isten Szeretet, akkor közösségnek kell lennie, mert szeretni csak közösségben lehet. Mivel a három isteni személy egyazon természetű, egylényegű, és egyik sem kevesebb, kisebb a másiknál, mindhárman teljességben vannak jelen a Szentháromságban, és egymásban, ezért teljes egységben cselekednek együtt. Amit az egyik tesz, azt teszi a másik. Bár, mindegyik külön személyiség, és van saját akarata, ez egy és ugyanaz. Így a köztük levő szeretet anélkül áramlik oda-vissza, hogy bármelyikük részéről változás történne. E szeretet-energia minden irányba kiterjed. Ugyanolyan teljességgel árad a három isteni személy irányában, mint minden más felé, és ahogy távolodik Isten központi Lényétől, úgy hozza létre a Szeretet különféle létminőségeit, dimenzióit, szféráit; az Ősszellemiséget, Szellemiséget, Lényiséget, Anyagiságot. Ezt nevezzük lényegében, teremtésnek.A fentieket figyelembe véve, ha nincs Szentháromság, és nincs a három isteni személy között a tökéletes szeretet, amely kifejezésre juthatna, akkor a Teremtés sem lehetséges, és persze, nincs Isten sem; hiszen éppen az élet, a mozgás, a szeretet oda-vissza áramlása hiányzik.

5.Honnan tudod, hogy jelenleg van más is az Istenen kívül?

Istenen kívül csak a Nem-lét, a sötétség, üresség lehet. Csak egyetlen Abszolút Létező lehetséges. Istenen kívül csak az Abszolút Nem-lét lehet, amely tökéletes ellentéte Istennek. A „VAN”-ra csak a NINCS, lehet a válasz.

A szellemi lények választása aközött, hogy elfogadják-e Isten Boldogságát, vagy a saját elképzelésük szerint akarnak boldogok lenni, egyáltalán nem feltételezi, hogy Istenen kívül bármi más is létezhetne, mint ahogy nincs is. A szellemi lények a nem-szellemi lényektől semmiben sem különböznek egymástól azon a szinten, hogy mindegyiküket Isten tartja létben. Ez nem érinti a szellemi teremtmények szabad döntését. Ám, boldogságukat már érinti e szabad döntés felelőssége, mert dönthetnek úgy, hogy saját boldogságuk dolgába nem engedik beleszólni Istent.

Így, bár létezés szintjén Istenben élnek, boldogságukat tekintve, a szabad akaratuk döntése következtében elfordulhatnak Istentől, Istenen kívülre helyezik magukat. Szerencsére, a szellemi lények, létezésüket tekintve nem tudnak gyakorlati döntést hozni, csak elvit, mert a gyakorlatban a létezés szintjén nem tudnak kilépni abból a létminőségből, amely Istenhez köti őket, legyenek a Teremtés bármely szintjén.

6. Mi az, ami szerinted nem az Isten?