|
Tóth Csaba:
Isten az egyetlen
Isten az egyetlen,
Nem kell más énnekem
Rábízom megsebzett életem
Eltűnik minden gond.
Békémet meglelem,
Harcomban jön velem.
Ha sötét rám borul,
Nincs bennem félelem.
Hordozom szüntelen,
Nem félem a halált,
Emésztő tüzében született
Bennem a Mennyország.
Betölti lelkemet,
Egyetlen Igazság,
Ő az én életem,
Nem győzhet a halál.
Átadom neked magam egészen
S, nem köt meg többé a világ.
Mint egy könnycseppet tart meg kezében,
Nem nyelhet el már az ingovány.
Bárhova megyek is,
Velem van mindenhol.
Nem tágít mellőlem sohasem,
Nála van otthonom.
Vándorló kisdiák,
Szívében áhítat,
Lélekkel eltelve
Dicséri az Urat.
Mindenem tiéd, tiéd az életem.
Múltam betakarta rég a föld.
A lelkem vígan szárnyal fel a Mennybe,
Kitárulnak ajtai a hazatérő utazó előtt.
|