Tóth Csaba:

És Isten látta…

Mikor Isten megteremtette a virágot,
Szépséget hozott a földre.
És Isten látta, hogy ez jó.
Ím, eljött az első nap vége!
 
Lett új világosság, és Isten
A virágnak szirmaiból,
Finom illatából új életet lehelt.  
És Isten látta, hogy ez jó.
Ím, eljött a második nap vége.
 
A harmadik napon Isten örült.
És a férfinak adta, mit a második nap alkotott,
Hogy szívükben teremjék együtt az örök boldogságot,
Mit az Isten számukra önmagából adott.
És Isten látta, hogy ez jó.
 
És Isten nézte a férfit, és annak párját,
Miként gondozza az, szívének virágát.
Enyhe szellő, ha rezdül, lelkével betakarja,
Sötét viharoktól szeretettel óvja.
És Isten látta, mily csodásat teremtett,
Mert a férfi szívének virága, maga a nő lett.